1.      MIÉRT KELL BEJELENTENI A KUTAKAT?
        Magyarország ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik. A vízkészletünk véges.
       Csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya károsodás nélkül megmaradjon.
       Ezért született meg a kutak bejelentésének kötelezettségéről szóló törvény.
2.      MINDEN KUTAT BE KELL JELENTENI ÉS ENGEDÉLYEZTETNI KELL?
          Igen, minden hivatalosan meg nem szüntetett kutat be kell jelenteni. Azt is, amit nem használ a tulajdonos és lefedte,
         és az 1992. február 15-e előtt készült kutakat, azaz száz évvel ezelőtt ásott vagy fúrt kutakat is.
  3.      KINEK ÉS HOL KELL BEJELENTENEM A KUTAM?
A településjegyzőjénél az Önkormányzati Hivatalban (mint helyileg illetékes vízügyi hatóságnál) kell azt a kutat (vagy kutakat) bejelenteni, amely(ek)
1.        magánszemély a tulajdonosa (magánszemély területén áll);
2.        a telken vagy már van épület, vagy már bejelentették az építési szándékot a hatóságnak;
3.        a kút csak talajvizet vagy parti szűrésű vízkészletet használ. Erről leginkább a kút mélysége árulkodik: ha 20 méternél nem mélyebb, akkor feltehetőleg csak talajvizet gyűjt a kút;
4.        csak családi célt szolgál, (locsolás vagy ívóvíz);
5.        kevesebb, mint évi 500 m3 vízkivétel (pl: kerti fúrt kút). Az 500 m3 /év mennyiség napi bontásban átlagosan 1,37 m3 /nap vízkivétel jelent.
Ebbe a nyári hónapok alatti locsolás általában belefér.
A katasztrófavédelemnél (mint területileg illetékes vízügyi hatóságnál) kell bejelenteni azt a kutat (vagy kutakat) amelynek
1.        tulajdonosa nem magánszemély;
2.        magánszemélyé a kút, de használatából a tulajdonosnak bevétele van, pl: fóliasátras-, őstermelői tevékenység;
3.        magánszemélyé a kút, de az évi vízkivétel több mint 500 m3.
4.        vízbázisvédelmi területen áll.
    Arról, hogy a kút milyen földrétegből gyűjti a vizet vagy vízbázisvédelmi területen áll a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól kérhető tájékoztató!
                             A területileg illetékes vízügyi igazgatósága Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
                                Cím: 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.
                                Levélcím: 9701 Szombathely, Pf. 52
                               Telefon: 06(94)521-280
4.      MEDDIG KELL BEJELENTENEM A KUTAMAT?
               2023. december 31-ig bírságmentes a bejelentés, utána már nemcsak az engedélyeztetési eljárás illetékét, hanem büntetést is kell fizetnie a bejelentőnek.
5.      MI TÖRTÉNIK, HA NEM JELENTEM BE A KUTAM?
                2024. január 1-től a be nem jelentett kutak után vízgazdálkodási bírságot szabhat ki a hatóság. Ennek összege magánszemély esetében akár 300.000 Ft.,
                egyéb esetekben 1.000.000 Ft. is lehet.
               Ezért kérjük, hogy az Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben minden kúttal rendelkező lakos mielőbb tegye meg a bejelentést!
6.      MILYEN FORMANYOMTATVÁNYT KELL KITÖLTSEK, HA ELÉG A JEGYZŐNÉL BEJELENTEM A KUTAM?
        Ásott kút esetén:
1.    1965. július 1- ig bárki, szabadon és engedély nélkül ásathatott kutat a saját telkén, ezért 
az 1965 előtt ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni. (A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
2.    1965 és 1992. február 15. között a kút ásásához vízjogi létesítési engedélyt kellett (volna). kérni, ezért az ekkor ásott kutakra fennmaradási engedélyt ad a jegyző.
(A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
3.    1992. február 15. után ásott kutakra fennmaradási engedélyt kérhető.
(A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
           Fúrt kút esetén:
            1.   a 1992. február 15. előtt fúrt kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni. (A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
2.   a 1992. február 15. után fúrt kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni. (A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
7.      NEM SZERETNÉM TOVÁBB HASZNÁLNI A KUTAM, SŐT, MÁR BE IS TEMETTÜK, DE NINCS HIVATALOS PAPÍROM RÓLA. MOST MIT KELL TEGYEK?
              Ilyen esetben megszüntetési engedélyt kell kérni. (A formanyomtatvány IDE kattintva letölthető.)
A fenti tájékoztató az 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) alapján készült, mely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető,
aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől
eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
_____________________________________________________________________________________________________________________________________